Missa írta:Ritkaság? Talán a Pocher - Ferrari F40-es. Nagy, 1:8-as "masztodon"
_MG_3293.JPG
De "Ő" most már múlt, emlék...
Ha minden igaz, lesz helyette más, számomra kuriózum.
De erről egyenlőre annyit, hogy: "-Nem iszunk a medve sörébe..."
A másik "talán" ritkaság, a BBR- Ferrari 375 #19. Bár lehet, hogy nem jól emlékszem, de ebből azért készült pár ezer darab...
Nekem akkor is ritkaság.

Ja, a történetek lemaradtak:
Pocher - Ferrari F40: Az autó nagyon tetszett nekem egy időben( na jó, most is). Nem is a külalakja, hanem a műszaki tartalma, megoldásai miatt. Talán mondható, hogy a hagyományos és az innovatív dolgok nagyon jól ötvöződtek benne. Gondoltam összeállítok az F40-ből egy sort. Többé kevésbé sikerült is. Van 1:87 és 1:43 (Herpa), 1:24 (Tamiya), 1:18 (Bburago, majd Kyosho), 1:12 (Fujimi?) és a Pocher féle "nagy ágyú". Ezt annak idején sokat láttam a modell boltokban. Csak az ára, az borzasztó volt. 6-700 DM-nál kezdődött és 1000-1200 DM-nál végződőtt az árlista. Függően attól,hogy készletben, vagy már összerakva, ne adj Isten vitrinnel árulták. Szóval, amikor 1994-ben, az ausztriai Linzben a Woolworth áruházat kezdték felszámolni és az árukészletet "sonder angebot" keretében kiárusították, a "jeges kéz elmarkolta a szívem", amikor megláttam, hogy a 4 darabos készlettől kb. 250 DM-os áron akarnak (darabonként!) megszabadulni. Ekkor lesz ami lesz alapon megvettem. Összeraktam és örültem. Csak aztán rájöttem, ez a modell nem a mai magyar lakásviszonyokhoz van méretezve. Iszonyatosan nagy "böszme" modell. Be kell valljam, hogy nem is nagyon jól sikerült. Formailag OK, a kivitelezése is. De vannak "szarvas" hibái...

Egy ekkora modellnél nem szabad ilyen mértékben műanyagelemeket használni. A futómű pl. majdnem teljesen műanyag. Nem teherviselő. Ennek a modellnek a súlya 3-3,5 kg! Hiába funkcionál rajta minden, még sluszkulcs is van benne, ha pusztán a tárolás is óvatosságot kíván. Azért szerettem, amikor sikerült eladni, kicsit fájt a szívem. Majd talán az utódja megvígasztal...
BBR - Ferrari 375 Plus: Ő a "csillagok szerencsés állasa" miatt került, hozzám. Épp a születésnapom volt aktuális, valamilyen szinten kerek is... 45

, amikor a Vaterán megláttam. Nem gondoltam soha a beszerzésére. Legfőképp az ára miatt, másodsorban mert alapvetően az autó nem túl szép. Nekem. Labdacsnál megcsodáltam az Övét, de az ára hallatán a "listám " hátsó harmadába került. Na ekkor jött a 2. szerencsés csillagállás. A vatera. Valaki feltette a "gépet", nagyon nem verekedtek érte. Én is csak véletlenül találtam rá. Itt is amikor az árát megláttam, pozitív értelemben kapott el a pánik roham. Ezt meg kell szerezni! Gyors közvélemény kutatás a családban: Akartok szülinapi ajándékot venni? Igen. Akartok utána járni, vagy hajtsam fel én magamnak? Hajtsd fel magadnak. OK, ide a rám szánt suskát és usgyi a Vaterára. Szerintem az eladó nem tudta teljes mértékben, hogy mennyit ér valójában a modellje. Lényeg, hogy ő is örült, hogy sikerült jól eladnia, én is, hogy áron alul jutottam hozzá.
A másik öröm már otthon ért. Igaz, továbbra is állítom, hogy az autó nem szép! Sőt, nekem kifejezetten bumfordi, darabos, "traktor jellegű". Viszont a modell kidolgozottsága páratlan! Egy igazi műszerész remek! A mai napig nem tudok betelni a küllös kerekek látványával. Hihetetlenül szépen, precizen van megcsinálva. Mint ahogy az egész modell! Most ő a NR.1 nálam.
Bburago - Ferrari 348 Spider. Hát ezt nem részletezném. A blogomban elég részletesen kifejtettem.

Röviden, a hiány termelte ki ezt a változatot. Volt elképzelésem az átalakításra, igaz voltak meglepetések, de gondolkodás árán meg lehetett oldani. Nem állítom, hogy a legszebbre sikerült és még nem lehet javítani rajta. De akkor is kedvenc! Egy kicsit a "saját gyerekem".