A Ferrari 365 GTB/4 Daytona. Nagyon tetszik az autó. Imádom a ping-pong asztalnyi motorháztetejét! Volt egy Techno Giodi modellem belőle. Hosszas töprengés után (szebb mint a TG?, megéri?, stb.) úgy döntöttem, kell! Addig mindenképpen kell, amíg nem tudok Kyosho-t szerezni. Kicsit féltem tőle, de határozottan állíthatom, szebb mint a TG. Háááát a színe... Bizton állíthatom, hogy nem csúnya! De tagadhatatlan, hogy fura! Modellgyűjtős berkekben "körömlakkosnak" látom nevezni. Ez egy számomra beazonosíthatatlan árnyalat. Selyemfényű-félfényes-metálos-bronzvörös. Körülbelül így tudnám leírni. Egy nő az biztosan pontosabb árnyalat megnevezést mondana. Engem nem is a körömlakkra emlékeztet, inkább a '70-es '80-as évek Úttörő Áruházi nagy karácsonyfájának díszeihez, vagy szüleim munkahelyén csomagolt, úgynevezett "Szakszervezeti Mikulás" által csomagolt ajándék csomag színéhez. Amiben nem mellesleg, a fiúk részére, a csoki-narancs-szaloncukor-mogyoró kombináció mellett mindig volt egy darab Matchbox. Igazi Lesney product - Made In England felirattal az alján! A szocializmusban! Nem plüss-Lenin-fej és nem lendkerekes T-34-es! Hanem a dekadens, rothadó kapitalizmusban élő gyermekeknek szánt, luxus életérzést sugalló miniatűr autócsodák! Szóval amikor megláttam ma fórum társunk kezében a "vágyott vasat" és a novemberi napsütés, gellert kapva a fényezésen szemembe tűzött, a könnycseppek nem a fényerősségétől, hanem az emlékezés-meghatódottságától gyűltek a szemembe. Igen srácok! Nem szégyellem magam, kimondom! Ma, kezemben a modellt rejtő cellofános dobozra nézve újra boldog kisgyermeknek éreztem magam. Boldog, hogy egyik kedvenc Ferrari-m modelljét tarthatom kezemben és boldog, hogy 45 évet kellett megérnem, hogy a "Szakszervezeti Mikulás" engem már novemberben meglátogasson!
A képek, az utolsó kép érdekessége, hogy mennyivel szebben oldották meg az antennát, ami a 308 GTB-GTS-nél nem sikerült annyira...