Az F2 kategória létrehozása után nem sokkal a franciák bemutatták a 306-os F2 szabályok szerint épített változatát, a Peugeot 306 Maxit. A ’95-ös Rallye Alsace-Vogues-n debütált az autó Fabien Doenlen vezetésével. Az autó bemutatkozása kiválóan sikerült, összetettben a 2. helyen végzett az igen erős mezőnyben. Érdekesség, hogy ezen a versenyen az egyik gyorsasági szakaszt meg kellett rövidíteni, mivel a 306 Maxi szélesebb volt a szóban forgó gyorsasági céljának közelében lévő hídtól. A siker nem tiszavirág életű volt. A legemlékezetesebb helytállása talán a ’98-as Tour de Corse-hoz köthető. Francois Delecour másodikként ért célba vele, alig egy másodpercre Colin McRae WRC-je után és 16 perccel a következő F2-es autó előtt! A 306 Maxi képességeit jól mutatja, hogy bár murvára nem igazán fejlesztették a mérnökök, ennek ellenére a ’98-as portugál rallye-n 12 perces előnnyel nyerte kategóriáját.
Az autó fölénye az F2-ben nyilvánvaló volt. A Citroen Xsara kivételével (mely technikailag nagyban hasonlított a 306 Maxira) a többi F2-es autó nem igazán tudott labdába rúgni. Hogyan érték el ezt a Peugeot-nál? Először is volt egy jó kiinduló alapjuk. Másodszor az autó motorját a 406 STW túraautóból „kölcsönözték”, mely kiváló választásnak bizonyult. A motor fordulatszáma könnyedén szaladt bele a 10000-es tartományba (312 lóerős maximális teljesítményét 11000-es percenkénti fordulaton (!) adta le), mindemellett nyomatékos (265 Nm 8900-as percenkénti fordulaton) és megbízható is volt. Részben ennek (is) köszönheti hátborzongatóan gyönyörű hangját. A motort 6 fokozatú szekvenciális váltóval és mellsőkerék-hajtással párosították.
Két változat készült belőle, ezeket Evo1 és Evo2 néven emlegetik. Az Evo2 főleg motorikusan tért el az Evo 1-től (fenti teljesítményadatok az Evo 2-re vonatkoznak), ennek a frissített variánsnak a ’97-es Rallye Catalunya volt az első versenye. Az OttO az Evo2-t formázta meg 1:18-ban. A modell a Panizzi testvérek (Gilles és Hervé Panizzi) által használt 1997-es TdC-n futó versenyautó kicsinyített mása. Igen szépen kidolgozott, véleményem szerint az idei OttO-k közül ez a legszebb. Nem hiányozhat egyetlen franciaautó- és/vagy rallyrajongó modellgyűjtő gyűjteményéből sem!







Egy videó a végére:










