...a német eBay isteneinek szeszélye folytán ma ez a modell parkolt be hozzám. Több mint egy éve kutatok utána, mióta komolyabban veszem a gyűjtést, és a személyes háttértörténete miatt gondoltam hogy ide teszem.
Fotózni egyenlőre még nem tudok, elnézést érte, így néhány szép képet linkelek ide mástól:
http://www.diecastxchange.com/forum1/to ... barth-no9/
A történet pedig a következő:
Van nekem egy autóőrült unokatestvérem, 10 évvel idősebb nálam, gyerekkoromban szinte a bátyám volt. Amíg én még a matchboxok ellenállhatatlan bűvkörében éltem, a srácban elpattant valami, és 1992 körül az autóbuzéria új fokára lépett. Ezt azzal kezdte, hogy szó nélkül beállított hozzám az EGÉSZ matchbox gyűjteményével egy szatyorban, és közölte hogy ez az enyém. Magyarázat nélkül. Életem egyik meghatározó élménye volt, soha nem felejtem el azokat az órákat, amit azzal a szatyorral és tartalmával töltöttem. Néhány darab híján máig, azaz 20 éve megvan mind, időközben szépen elcsomagolva egyesével. A sajátjaimmal együtt körülbelül 300 darabosra duzzadt a gyűjtemény.
De. Ő ugyan ezzel effektív hónapokra lepattintotta a kisöccsöt, de mégis fúrta az oldalamat hogy mi történhetett. A választ az ő házukban egy látogatáskor, néhány nagyon gyanús dobozban leltem meg, messze, elérhetetlenül felpakolva egy polcra. Tehát azt a dobozt leszedtem, senki nem figyelt rám...hoztam létrát meg ilyenek. Majd elájultam attól amit találtam benne.
Két autó volt. Félig szétszedve, avagy félig összerakva, egy Alitalia Fiat 131 Abarth Rallye, és egy BMW 3.0 CSL pályaautó. Megdöbbentett a méretük! A részletességük! A súlyuk! Soha életemben nem láttam még ilyen gyönyörű fém autókat, ezek egyszerűen nem lehetnek játékok, de akkor meg mik? Az "1/18 autómodell" kifejezésről akkor még nem hallottam. A Bburago akkor még évekre volt. 1992-1994-ben járunk, nem tudom pontosan. De nem később, és nem korábban, mert 95-ben már az a ház sem volt meg ahol ez történt.
...éééés itt jön a csavar, mert azon kívül, hogy nagyon boldog vagyok, hatalmas zavar támadt az Erőben. A talált modell 1/18-as volt, és fém. Ez olyan biztos mint a saját nevem. De...a Kyosho honlapján az első kiadásról azt állítják, 2006 júliusi. Létezett állítólag Tamiya, de az RC volt. Léteztek 1/20as kitek, de azok műanyagok.
A srácból autószerelő lett, máig abból él, a dobozt a helyére tettem, soha senki nem vette észre, és az életem ment tovább. Soha nem beszéltem vele róla, pedig lenne néhány kérdésem. Fúrja az oldalamat hogy fém kitek voltak, és még nem voltak összerakva, avagy kész fémmodellek, amit a kezdő autószerelő hevület szedett darabokra. Mindkét modell megvolt egy ideig készen, onnantól szabadon csodálhattam őket, nyitogattam, és általában elfelejtettem pislogni meg lélegezni. Nem tologattam őket, az szentségtörésnek tűnt.
Nem emlékszem ki volt a gyártó. Ő se emlékszik. Az apja hozta valahonnan, valamikor. Ő már rég meghalt, talán még abban az évben. De időben teljesen meg vagyok lőve, ha nem Kyosho, akkor mi a franc? És nem a megszépült emlékek, hanem az agyamba égett képek mondatják velem, hogy szép részletes gépek voltak, azaz minimum "közép-endek", ha nem is high.
Ez a történetem, 20 évvel később a mai napon az enyém lett egy ilyen. Unokatestvérem él még, de jó 10 éve nem találkoztunk...ha tudná ma mennyire örülök...