Re: Ki mit csinált, merre járt?
Elküldve: 2012.07.13. 18:24
Atinak találtam könyvet 
Ebben teljesen igazad van! Utólag valamilyen szinten mindig megbánom, de pillanat hevében egy-kettőnek kitekerném a nyakát...Missa írta:Vagy ne legyen semmi baj. De az a motoros (és autós) aki agresszív a járművel, miből gondolod, hogy ne agresszív alapból? Jobb az ilyennel nem ujjat húzni. Belemegy az ember egy adok-kapokba. Tök mindegy, hogy nyer, vagy veszít, ha rendőrségre kerül az ügy senki nem jön ki jól belőle... Mindig az az évekkel ezelőtti történet jut eszembe, amikor Pesten vagy hol vita támadt egy kamionos és egy Trabantos közt. A Trabisnál fegyver volt... Ki nyert? Igen, jobb a békesség. Az autó, a motor közlekedési eszköz, nem nevelő célzatú, fegyelmező eszköz.Labdacs írta:hatalmas hőstett...french-car-fan írta: utána csodálkozik, hogy megkergetem...
csak iszonyat szarul járhatsz miatta. ha még nem tetted, próbáld ki, milyen egy ilyennel menni (gondolom, valami 50-es robogóról beszélünk, mert kétlem, hogy bármilyen nagymotort meg tudnál kergetni, ha az nem akarná), mennyire könnyen meg tud csúszni egy ilyen akár egy tenyérnyi olajfolton, vagy egy leheletnyi kis szennyeződésen az aszfalton. nem kell ám sok, egy kis por, amit a szél odafújt. ha ilyenkor elesik, te meg kivasalod, akkor egy ideig biztos nem kergetőzöl.
vagy még rosszabb: hirtelen fékez, mert valaki kilép elé. akkor már a fenti minősített esete. ott aztán magyarázhatod a bíróságon, hogy tolakodott a lámpánál.
motoros (de főleg robogós, a motoros úgysem megy előtted sokáig) mögött 2-3-szoros követési távolság, mert nem tudod, hogy mire számíthatsz. azt sem tudod, hogy mennyire tud motorozni, hogyan reagál le bizonyos helyzeteket maga előtt. előttem esett már el ilyen nedves zebracsíkon.
szóval tényleg jobb (lenne) a békesség.
Elmesélem a közel egy hónapja tartó reggeleimet és délutánjaimat. Anyukám a Kossuth téren dolgozik és mivel rettentő meleg van, plusz a metró nem biztonságos ezért hozom és viszem Őt... Én a 4. kerületben lakok, vagyis oda és vissza a google maps szerint 16 kilométert megyek. - Ez például csak a mai napom lesz, de esetek túlnyomó többségében ez van. Előre megyek 5 perccel, hogy kinyissam az autót és a ház háta mögött a fél-hűvös belsejő autóval felvegyem anyut, ugyanis mindig fáj a lába.
A parkolóban az első kereszteződésnél a mellettünk lévő lépcsőházban lakó, hülye p***a rendszerint elfelejti megadni a jobb kezet nekem (Milyen véletlen, hogy általában együtt érünk oda!?)
Nagy nehezen kikanyarodok a tél utcára, mert reggel már csúcs van és persze hiába van a következő háznak is saját parkolója, az autósok a külső sávban állnak, így oda nem lehet kanyarodni. Majd szépen komótosan - mert még hideg a motor - rákanyarodok balra a pozonyi útra. Megyek, megyek szépen 50-el mert ott szoktak mérni és a motor még mindig nem érte el a üzemi hőfokot és egyszer csak letol egy újabb swift, majd bevág elém, mintha az élete múlt volna rjta én most szabályosan megyek a megengedett sebességgel és mivel nem akarom hengerfejesre hajtani az autót, meg még nem sikerült belátni az egyenest, hogy ott van-e a háromlábú, ezért hagyom, hagy mennyen. Elértem a gyöngyösi utcához, ahol jobbra fordulok és mosódeszkához hasonló minőségű kereszteződésen is átmegyek Daniék előtt. Nem sokkal később jön egy Zebra, ahol egy kedvesen kinéző idős hölgyet akarok átengedni mert, ha épp kifogok egy civil ruhás rendőrt, aki épp rossz kedvében van, akkor rögtön meg is vágnak, ha nem állok meg minimum 30.000 ezerre. Állok, intek, villogok - tudom ez sem szabályos, mert nem lehet így jelezni - és végül lehúzom az ablakot és kiengedem a hideget a kocsiból és megkérdezem, hogy mégis mi a francért nem megy át. Jön a válasz:"Én a lányomat várom a térről" Még türelmes voltam ezért nem küldtem oda, ahová gondoltam. A stop táblával védett szakaszon kivételesen mind a két oldalról rájöttek, hogy nekem van elsőbbségem, így simán elhaladok a danubius volt székháza előtt, majd várakozok a pirosnál. Váci úton egy kis harc a jobb pozícióért, de ez mindennapos így nincs is vele bajom. Elértem a népfürdő utcát, ahol már reggel tömöttek a parkolók és egyesek úgy gondolják, hogy ott hagyhatják az autót elakadási jelzővel, majd ha sikerült kikerülnöd, akkor négy idióta egy Astrával kitolat mind a két sávba, aztán amikor izmosan akarna indulni, lefullad és szégyenében még sebességbe akarja beindítani. Ezt kellemes volt a második sorból végignézni, de pont elég volt ahhoz, hogy pirosat kapjak. Jön a jó kis élet-halál harc az árpád hídról lejövőkkel, mivel az ő sávjuk szűkül, ezért be kéne jutni, de az irányjelzőt és a megköszönést sem ismerik, ezért pusztuljon a férgese alapon senki sem akarja őket beengedni, köztük én sem...
Na és most jöhet a lényeg! Az előbb említett útnak a vége fele van egy indokolatlan lámpa, zebrával. Piros van, de gyalogos sehol. Feltűnik a Jobb oldali tükörben (!!!!!) egy robogós, aki a pirosra fittyet hányva, jobbról kikerüli a kocsisort és átmegy a piroson!!! (Megint az autósok szemetek és rosszak)
Végre leértünk az alsó rakpartra, ahol 50-en van (A sokkal veszélyesebb, szűkebb, egy sávos Budai oldalon 70-en -.-") és megelőz egy Daewo Tico... Hagy mennyen, ilyen helyen nem nyomom neki, mert nem akarok büntetést...
--
Jön a Parlament, az elejénél egy útszűkület, mert valamit csinálnak ott és le van zárva a szembe sáv. Itt ugorjunk a délutánhoz. Motorosok tömkelege, az üres szembe sávban előzi a kocsisort, jócskán 50-en felül. Egy roboggóst sikerült kiszorítani és magam mögött tartani, elég ideges volt, de a bal oldalt lévő munkások miatt egy beton kerítés és harmincas tábla van, tartottam is a harmincat a sáv közepén...
--
Na, folytassuk a reggelnél! Az országház másik végénél kell felmennem, elég hülye egy hely. Stop táblám van, balra kanyarosok! El kell engednem a szemből jövőt, figyelnem kell a hátulról közelítő villamosra, és azokra is akik jönnek a lehajtóra. Egy bamba Jumperes előtt pont befértem... Innen végülis sima ügy. Kirakom anyut és megyek hazafele a rakparton, vissza a népfürdő utcára balra kanyarodva, ahol követ egy 125-ös robogó. Szintén tartom az 50-60-at, de csak elmenne zárón, majd egy adandó alkalommal ki is kerül! Majd mellém érve az imént kirakott anyukámat szídja, hogy miért nem húzódok le előtte, de az indokolatlan zebránál megint piros volt. Ekkor már rohadtul mérges voltam, mivel nem volt nagy darab gondoltam, kap egy kokit a teleszkópos kerékkulccsal, de hát az mégis durva és tényleg, ki tudja mi van nála... Ezért csak játszottunk. Sárga lett, felbőgött alatta a dongó hangú valami, én meg adtam Citinek, végig nyikorogta az egyest, kettest és még a hrmadikban is nyikkant kicsit. Hátra-hátra pillantott, mikor beértem, el is kanyarodott jobbra, a dunavirág utcába. Vagy arra akart menni, de nem hiszem, vagy félt, hogy orrdísz lesz belőle...
Ez egy nap! Sok motoros, sok autós, sok gyalogos és biciklis... Akad kivétel, de kevés...
