OttO mobile - Renault 5 Alpine Turbo

[Stroker]

Én imádom az összes R5-öst, már betegesen vonzódok hozzá. Hihetetlenül szeretem őket az R5 TL.től kezdve a Maxi-ig, meg a Super 5-ösöket is ugyan így szeretem

Én is nagyon szeretem az 5-ösöket, de csak ezeket a régebbieket, a super R5-öket nem. Igazi időutazás ez az autó, nagyon visszaadja a '80-as évek elejének hangulatát. Sanci Gr. 2-es gépét ismered, imádom azt a kis zsebrakétát. Haverom kezdte el nemrégiben felújítani a kis R5 Alpine Turbóját, jövőre lesz kész vele, nagyon várom már, hogy elvigyen egy mesekörre.

[frenchcarfan]

Egy számomra nagyon kedves modellt mutatnék most be nektek: Renault 5 Alpine Turbo

[ Kép ]

Amit az eredeti autóról tudni érdemes: 1982-ben a VW Golf GTI sikerei a Renault vezetését arra ösztökélte, hogy az 1976-ban bemutatott szívó R5 Alpine-t szó szerint felturbózzák. Így született meg a szívó R5 Alpine alapjain az R5 Alpine Turbo. Az 1,4-es motorhoz Garret TB03 turbót párosítottak, ezzel a szívómotorhoz képest 17 LE-vel növelték a teljesítményét, ami így elérte a 110 LE-t. Bár manapság ez már nem mondható soknak, azonban a '80-as évek első felében ez elég szép értéknek számított. Kiváltképp, ha hozzátesszük, hogy a jármű menetkész tömege mindössze 870 kg.
A motor erősítése mellett ráncfelvarráson is átesett az autó. Új felniket, erősebb torziós rugókat és fékeket kapott, de a belső is modernizáláson esett át. A típust a Renault 5 GT Turbo megjelenéséig, 1985 februárjáig gyártották. Magyarországon igen ismert volt a kis Alpine a Ferjánc Attila - Tandari János párosnak köszönhetően. De a gyakori tévhittel ellentétben Ferjánczék nem a turbo rallyeváltozatával versenyeztek, hanem a szívó Alpine Gr.2-es variánsával. Angliában a típust Renault 5 Gordini Turbo néven forgalmazták, ugyanis a Sunbeam már jogosan birtokolta az Alpine nevet.
Az autó számos érdekes technikai megoldással büszkélkedhet: orrmotoros, de maga a motor az első tengely mögött helyezkedik el (kvázi középmotorosnak vehető), a váltó oda nyúlik előre/ ott helyezkedik el, ahol a hagyományos orrmotoros autók motorja található, karosszériája önhordó, ami kialakításban létraalváz-önhordó felépítmény hibridnek vehető, futóműve kettős keresztlengőkaros elől, de hátul csak csatolt hosszlengőkaros, ami tetézve van azzal, hogy a hátsó lengőkarok lemezből préseltek, amik igénybevételre eléggé nyeklenek-hajlanak, torziós rugózású elől-hátul (az R4-ből ismert eltérő tengelytáv az R5-nél is visszaköszön), mind a négy keréknél 228 mm-es tömör féktárcsák gondoskodtak az autó lassításáról. Az autóban a legeszementebb megoldást a "vastüdős rendszer" felépítése mondhatja magáénak: a jelenkori feltöltős rendszerektől alapvetően eltér a kialakítása: a levegőszűrőn beszívott levegő a szívó (!) karburátoron áthaladva veszi fel a karburált tüzelőanyag-részecskéket, majd ezután az így kialakult keverék bejut a félig a bal első kerékjáratban elhelyezett turbóba, ahonnan kompresszálás után, a motortéren átlósan átmenő, áramlástechnikailag rendkívül előnytelen kialakítású nyomócsövön keresztül eljut a "szívócsonkig", majd végül a nyitott szívószelepeken át (hengerenként 1 db) bejut a hengerekbe.

A jármű főbb technikai adatai:

Tengelytáv: 2440 mm
Nyomtáv elől/hátul: 1290 mm / 1270 mm
Hosszúság: 3560 mm
Szélesség: 1520 mm
Magassság: 1380 mm
Menetkész tömeg: 870 kg
Motor:
Furat x löket: 76.00 mm × 77.00 mm
Hengerek száma, elrendezése: 4, soros elrendezés
Lökettérfogat: 1397 cc
Szelepek száma hengerenként: 1 szívó, 1 kipufogó
Szelepvezérlés: OHV

Teljesítmény:
Legnagyobb teljesítmény: 111.5 PS (110 bhp) (82 kW) @ 6000 rpm
Legnagyobb nyomaték: 147.0 Nm (108 ft·lb) (15 kgm) @ 4000 rpm

Végsebesség: 186 km/h

[ Kép ]

[ Kép ]

[ Kép ]

[ Kép ]

[ Kép ]

[ Kép ]

[ Kép ]

Én imádom az összes R5-öst, már betegesen vonzódok hozzá. Hihetetlenül szeretem őket az R5 TL.től kezdve a Maxi-ig, meg a Super 5-ösöket is ugyan így szeretem

[Stroker]

Egy számomra nagyon kedves modellt mutatnék most be nektek: Renault 5 Alpine Turbo



Amit az eredeti autóról tudni érdemes: 1982-ben a VW Golf GTI sikerei a Renault vezetését arra ösztökélte, hogy az 1976-ban bemutatott szívó R5 Alpine-t szó szerint felturbózzák. Így született meg a szívó R5 Alpine alapjain az R5 Alpine Turbo. Az 1,4-es motorhoz Garret TB03 turbót párosítottak, ezzel a szívómotorhoz képest 17 LE-vel növelték a teljesítményét, ami így elérte a 110 LE-t. Bár manapság ez már nem mondható soknak, azonban a '80-as évek első felében ez elég szép értéknek számított. Kiváltképp, ha hozzátesszük, hogy a jármű menetkész tömege mindössze 870 kg.
A motor erősítése mellett ráncfelvarráson is átesett az autó. Új felniket, erősebb torziós rugókat és fékeket kapott, de a belső is modernizáláson esett át. A típust a Renault 5 GT Turbo megjelenéséig, 1985 februárjáig gyártották. Magyarországon igen ismert volt a kis Alpine a Ferjánc Attila - Tandari János párosnak köszönhetően. De a gyakori tévhittel ellentétben Ferjánczék nem a turbo rallyeváltozatával versenyeztek, hanem a szívó Alpine Gr.2-es variánsával. Angliában a típust Renault 5 Gordini Turbo néven forgalmazták, ugyanis a Sunbeam már jogosan birtokolta az Alpine nevet.
Az autó számos érdekes technikai megoldással büszkélkedhet: orrmotoros, de maga a motor az első tengely mögött helyezkedik el (kvázi középmotorosnak vehető), a váltó oda nyúlik előre / ott helyezkedik el, ahol a hagyományos orrmotoros autók motorja található, karosszériája önhordó, ami kialakításban létraalváz-önhordó felépítmény hibridnek vehető, futóműve kettős keresztlengőkaros elől, de hátul csak csatolt hosszlengőkaros, ami tetézve van azzal, hogy a hátsó lengőkarok lemezből préseltek, amik igénybevételre eléggé nyeklenek-hajlanak, torziós rugózású elől-hátul (az R4-ből ismert eltérő tengelytáv az R5-nél is visszaköszön), mind a négy keréknél 228 mm-es tömör féktárcsák gondoskodtak az autó lassításáról. Az autóban a legeszementebb megoldást a "vastüdős rendszer" felépítése mondhatja magáénak: a jelenkori feltöltős rendszerektől alapvetően eltér a kialakítása: a levegőszűrőn beszívott levegő a szívó (!) karburátoron áthaladva veszi fel a karburált tüzelőanyag-részecskéket, majd ezután az így kialakult keverék bejut a félig a bal első kerékjáratban elhelyezett turbóba, ahonnan kompresszálás után, a motortéren átlósan átmenő, áramlástechnikailag rendkívül előnytelen kialakítású nyomócsövön keresztül eljut a "szívócsonkig", majd végül a nyitott szívószelepeken át (hengerenként 1 db) bejut a hengerekbe.

A jármű főbb technikai adatai:

Tengelytáv: 2440 mm
Nyomtáv elől/hátul: 1290 mm / 1270 mm
Hosszúság: 3560 mm
Szélesség: 1520 mm
Magassság: 1380 mm
Menetkész tömeg: 870 kg
Motor:
Furat x löket: 76.00 mm × 77.00 mm
Hengerek száma, elrendezése: 4, soros elrendezés
Lökettérfogat: 1397 cc
Szelepek száma hengerenként: 1 szívó, 1 kipufogó
Szelepvezérlés: OHV

Teljesítmény:
Legnagyobb teljesítmény: 111.5 PS (110 bhp) (82 kW) @ 6000 rpm
Legnagyobb nyomaték: 147.0 Nm (108 ft·lb) (15 kgm) @ 4000 rpm

Végsebesség: 186 km/h